szerda, augusztus 06, 2014
Jaj én imádom a gyerekeimet és meghalnék értük meg minden, de ma eddig kb. hússzor kívántam, hogy legyen már szeptember, amikor a kisebbik is intézménysül, és nem nekem kell szórakoztatni két hiperhisztis, kialvatlan dacgombócot, szétválasztani őket, amikor ezer decibellel visítva veszekszenek egy cipőfűzőn, és meggyőzni őket, hogy a kajálás az életben maradás szükséges velejárója, nem egy oltári nagy kibaszás, amit direkt azért találtam ki, hogy nekik szar legyen, hanem csak átveszem őket délután az oviban / bölcsiben.
Most legalább alszanak.
(Mother of the year)
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]