szerda, április 28, 2004
Orgonaillattal utaztam reggel a villamoson. Egy nő szállt fel egy hatalmas csokorral a kezében, és még a dugig tömött 56-ost is virágos mezőnek képzelhettem, csukott szemmel.
Az orgonáról mindig Anya jut eszembe, meg a ballagások az iskolában, meg persze a május. Elő is vettem ma a nyári táskámat meg dzsekimet.
Süt a nap és szép az élet, ha nem is történik semmi frenetikus.
L. küldött levelet Szlovéniából. Szerelmes a szentem végre, úgyhogy tudunk barátokként levelezni, aminek épp itt volt az ideje, mert kevés olyan jó barátom van, mint ő. És talán most, hogy megtalálta azt a lányt, aki üldögél vele naplementében elhagyatott erdei házak teraszán és épp úgy örül egy pataknak, mint ő, megtalálja magát, meg a nyugalmat, amit keres, mióta ismerem. Alig várom, hogy talákozzak ezzel a csajjal, biztos egy igazi tündér, mert L. nem adja alább! Az én barátom végtére is!
Az orgonáról mindig Anya jut eszembe, meg a ballagások az iskolában, meg persze a május. Elő is vettem ma a nyári táskámat meg dzsekimet.
Süt a nap és szép az élet, ha nem is történik semmi frenetikus.
L. küldött levelet Szlovéniából. Szerelmes a szentem végre, úgyhogy tudunk barátokként levelezni, aminek épp itt volt az ideje, mert kevés olyan jó barátom van, mint ő. És talán most, hogy megtalálta azt a lányt, aki üldögél vele naplementében elhagyatott erdei házak teraszán és épp úgy örül egy pataknak, mint ő, megtalálja magát, meg a nyugalmat, amit keres, mióta ismerem. Alig várom, hogy talákozzak ezzel a csajjal, biztos egy igazi tündér, mert L. nem adja alább! Az én barátom végtére is!
// bejegyezte: naiv @ 11:27 de. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]