naivdiva

Most még elmegyünk fát venni (Időugrás) Már megvettük a fát (idén is ferde fánk van, tavaly is az volt, nem tudom, biztos látszik rajtunk, hogy mi ilyen toleráns népek vagyunk, és a ferde fák jönnek haza velünk), este összerakom a bejglit, holnap reggel megsütöm, és karácsony lesz. A mézeskalács idén elvérzett, valamit elcsesztem a tésztáján, és nem volt kedvem újra nekiállni, ezért jó, hogy csak a saját szórakoztatásomra sütök, nem muszájból.

Mr. Simpson tegnap megvette magának a karácsonyi ajándékát, mert kapott jutalmat, és mivel az előző négy jutalomból is egy iMac-et akart venni, nem volt ellenvetésem, úgyhogy most a műtárgyról kapjátok a karácsonyi posztot - mert el kell ismerni, hogy gyönyörű szép, ráadásul számítógépnek sem utolsó.

Remélem, azért az ajándékainak is örülni fog.

A családom megőrült így a szent ünnepre, se anyámmal, se apámmal nem lehet egy értelmes szót váltani, volt üvöltözős cirkusz, meg telefonlebaszkodás, meg bőgve faképnélhagyás az elmúlt négy napban, de hát nem is tudom, mit vártam, egész évben folyamatos tempóban haladtak a végső elmebaj felé, még haragudni se tudok rájuk igazán, csak félig tehetnek róla, hogy eddig bírták a pszichés nyomást, tök szerencse, hogy van egy húgom, akivel jót tudunk röhögni az egészen, miután kibőgtük magunkat.

Idén nincs kép, mert nem találok semmi vicceset, viszont boldog karácsonyt mindenkinek.

Na az állatorvos megtekintette Zorka főhercegnőt, a gyógyult felirat még mindig nem került a homlokára, vannak maradványtünetek (a gerince még mindig érzékeny és időnként sántít is), de olthatónak nyilváníttatott, és meg is kapott a három kötelezőből kettőt, ami azért is nagy szerencse, mert novemberben lejártak az oltásai. Egyelőre marad a bryonián, a doki szerint lehet, hogy örökre, de simán együtt tudok élni azzal, hogy kéthetente el kell kapni egy körre, ha cserében életben marad és nem is fosik.
Zsófika főhercegnőhöz házhoz jön majd az oltás (Zorka is akkor kapja meg a harmadikat), egyelőre gondolni sem merek arra, hogy mekkora cirkusz lesz itt, illetve, hogy hogyan fogjuk elkapni, amikor aktuális lesz, de mindegy, majd kifejlesztek valami szerkezetet, amivel bepánikolt állatokat lehet csapdába csalni.

Az állatorvos egyébként gigaszopás volt ma, csupa iszonyúbonyolult kutyák voltak előttünk, úgyhogy vagy egy órát dekkoltunk ott, tetézve egy parás gazdanénivel, aki árgus szemekkel figyelte a várón kívül tartozkodó valamilyen masztiffot, nehogy rávesse magát a spánieljére, mert azon látszik, hogy verekedős kutya. A láthatóan verekedős kutya a gazdája (és annak 5 éves kisfia) mellett feküdt, és az iszonyú agresszív tevékenysége a nyálfonál-eregetésben merült ki.

És, hogy karácsony is legyen a mai posztban, megvettük az összes diót, mákot, élesztőt, tojást, és egyéb fontos hozzávalót a csarnokban (celebspotting: Dobó Kata), úgyhogy holnap még rápihenek, aztán megnyitom a sütidömpinget a mézeskaláccsal.

Ma pedig összeáll a tyúkól (Anya, Hugi, a Gyerek meg én) és elmegyünk este megnézni a Diótörőt. Ez volt zsinórban a harmadik év, hogy megbeszéltük, hogy de jó lenne karácsonykor Diótörőt nézni, de idén először nem vártuk, hogy az angyal a lábtörlőnkre helyezze a jegyeket, hanem megvettük mi.
Magad uram, ha szolgád nincsen, ugye.

Hó van, igazi hó, tök szuper, még az iroda mocskos nem nagyon szép udvarán is karácsony van, tudnám, honnan van ez, hogy, ha hó, akkor karácsony.
Az autóm nem nagyon szereti a hideget, szegény az első indításnál enyhe sipákolással könyörgött, hogy maradjunk otthon, de ma van az utolsó munkanapom az idén, azt meg nem lógom el (lásd még: kötelességtudat), szóval jöttünk, ő meg csak bemelegedett, és végül csak az ablaktörlő nyavajgásával jelezte, hogy egy (elvileg) olasz autónak nem lételeme a mínusz 3, meg a szakadó hó.

Úgy szeretem az ilyen napokat, amikor alig várom, hogy hazaérjek, és bekuckózzak a cicákkal, de közben nem utálom, hogy bent vagyok az irodában, mert csak pontot kell tennem az összes mondataim végére. Aztán majdnem három hétre becsukom a boltot, és csak a család lesz meg a barátok meg a bejgli.
Ahogy öregszem, egyre szentimentálisabb leszek.

Tegnap kiraktam a bogyókoszorút az ajtóra és akkor ezennel megkezdődött a karácsony, arról nem is beszélve, hogy a hétvégén megvettük az összes ajándékokat (nálunk ez viszonylag könnyű, csak a gyerekek kapnak), szerda-csütörtökön beszerzem Mr. Simpson meglepetéseit, aztán kész, magunkra zárom a képzeletbeli ajtót, és bevackolom magam a fészekbe, amiben Mr. Simpsonnal és a két macskával lakunk, fenyőszag lesz meg fahéjillat, és valamikor bőgnöm is kell majd egyet, ha igazából és teljesen túl akarok jutni ezen az éven, hogy tiszta fejjel álljak a következő elé, márpedig úgy akarok, tiszta fejjel, aggyal, testtel, szívvel-lélekkel, én leszek a rendíthetetlen nemólom katona.

Azért meg kell hagyni, hogy a macskáink tudnak élni, meg azt is, hogy egy jós vagyok, ugyanis az állatok egyszerűen nem hajlandók megenni semmit, ami nem a legdrágább Hill's. Hetekig azt kaptak, mert Zorkának vissza kellett híznia, amit a betegségben lefogyott, meg mert nem mertük ki tudja milyen szarokkal etetni*, szóval burzsuj kajájuk volt. Na a hét elején elfogyott a burzsuj kaja, úgyhogy elővettem a fosós idők előttről maradt nem burzsuj fresnapf gazdaságos tápot (amivel egyébként előtte egy évig nagyjából tök jól elvoltak).

És macskák éhségsztrájkba kezdtek. Négy napig frankón nem evett egyik sem, semennyit, de egy szemet sem, ezzel párhuzamosan vég nélkül üvöltöttek, ha csak a konyha közelébe mentünk (ott van a táljuk). Én meg eddig mertem éhezni hagyni őket (főleg Zorkát, aki egyrészt még mindig nem százas, másrészt nem is hízta vissza a tokáját rendesen), úgyhogy tegnap estétől megint Hill's-t kapnak 4000 HUF / 2 kg áron.

Nem adtam föl, lesz itt második kör, meg fogaknak csikorgatása meg minden, ha egyszer valaki rányomja végre a nagyobbik hülyére a 'gyógyult' bélyegzőt, bár karácsonyra egy nem fosó, de élő macskát kértem, szóval tulajdonképpen be is foghatnám.

*Amúgy is megkaptuk a valamelyik állatorvostól a valahanyadik körben, hogy nem lenne szabad tápon tartani őket, hanem a kajamaradék lenne nekik a kiegyensúlyozott étrend, de takarítsa utánuk a lakásban széthurcolt csirkebőrt, akinek két anyja van.