naivdiva

Ma aláírtuk a hitelszerződést. Hivatalosan is adós lettem, szegény szüléim pedig adóstársak. Undorító, hogy egy pénzintézet mit meg nem engedhet magának. Mert ugye az ember köt egy elvileg kétoldalú szerződést. Csakhogy, a bank olyan megkötéseket alklmaz, amitől minden épeszű leendő adósnak feláll a hátán a szőr, ráadásul az adós semit sem tehet, mert a bank nem változtat a szerződésen, és egy másik banknál valószínüleg ugyanezen feltételek mellet lehet hasonló összeghez jutni. Példának okáért:
A bank kiköti, hogy nemfizetés esetén elárverezi a jelzálog alá vont ingatlant. Ez eddig oké, erről szól a jelzáloghitel. De.
Ad 1. A bank természetesen messze a valós értéke alatt állapítja meg az ingatlan értékét, mert ugye a gyorseladási árról van szó. (vagyis arról összegről, amennyiért harminc nap alatt tutira el tudja passzolni).
Ad 2. A szerződésben egy büdös szó nem esik arról, hogy hány nap nemfizetés esetén tesz az utcára a pénzintézet. Van a szerzősésnek egy pontja, hogyaszongya: a továbbiakra vonatkozóan az általános rendelkezések irányadóak. Nos az általános rendelkezésekben valóban ott a 30 napos türelmi idő, de ezt a bank adott esetben simán megváltoztathatja, és akkor az adós semmit nem tehet, mert ő aláírta, hogy az általános rendelkezések irányadóak. Plusz a szerződés csak arról szól, hogy én vállalom, hogy nemfizetés esetén a bank eladja az ingatlanomat. Így előállhat az a vicces helyzet, hogy mondjuk hárman ülünk egy autóban, balesetet szenvedünk és két hétig egyikünk sincs abban az állapotban, hogy lebonyolítsa a tranzakciót, hat milláért elárverezik a húszmillát érő ingatlant. Ez persze a nem túl valószínű, legpesszimistább variáció, de akkor is possible.
Apám ombodsmanhoz fordulással fenyeget... Nekem meg gyomorgörcsöm van, ha arra gondolok, hogy a hosszas és fáradságos melóval megszerzett és felújított Gyöngyszemet egy rohadt bank eladhatja a fejem fölül. Szemét banda! Nembaj, megrendeltük az üvegtéglát. Amit az ő pénzükből veszünk meg. Hehehehe