csütörtök, június 24, 2004

A 2004-es nyári szezon baromságának beharangozóján voltam az imént.
Sok okos ember (később felsorolandó) alapítványt hozott létre azért, hogy a fogyatékkal élőket ezentúl segítséggel élőknek hívja a (z amúgy hiperérzékeny) magyar társadalom. Ennyi. Nem pénzt akarnak gyűjteni a siketek/gyengén látók/kerekes székesek stb. segítésére, hanem "társadalmi szemléletet akarnak formálni".
Ki a jó büdös franc fog ezzel foglalkozni? És ha már összegyűjtenek a kampányhoz ennyi "arcot":
Erős Antónia, Jakupcsek, Pataki Ági, Kováts Adél, Simon András
akkor miért nem lehet legalább valami értelmeset kitalálni? Gyűjtsenek lóvét a siket gyerekek táboroztatására, vagy mittomén.
De nem értem miért kell nyelvészeti kérdést csinálni valamiből, ami nem az. Kit érdekel, hogyan nevezik őket, amíg a legalapvetőbb segítséget nem kapják meg a társadalomtól?
Gyomorforgatóan álszentnek és képmutatónak tartom ezt a kampányt, még akkor is, ha tudjuk, hogy Erős Antónia cukorbeteg, és Kováts Adél kislánya is valami kórral küzd.
Mert nem az a cél, hogy elvi szinten vitatkozzunk baromságokon. A cél, az hogy (ahogy e fórumon már írtam) valahogy nagyobb elfogadásra tanítsuk a magyar társadalmat, bárki és mindenki felé. Az pedig nem ott kezdődik, hogy megmondjuk neki, hogy ezentúl nem szabad fogyatékosnak hívni a szegény nyomorékokat.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]