szerda, június 02, 2004
Mit nem lát az ember lánya, ha hajnalban kel?
Nem megszokott vadászjelenet zajlott reggel 7:45-kor a kertben. Ugyanis szomszéd kutya (nevezetes Szuzi - micsoda fantázia kell egy ilyen blikkfangos név kiagyalásához!), aki egy kaukázusi - másik hatalmas eb keverék, madárcsicsergésre lett figyelmes. A szemtelen tollas a mi kertünkben zajongott egy fán és Szuzi úgy döntött, hogy (majdnem) az ő felségterületén ez mégiscsak megengedhetetlen. Ígyaztán csendes cserkészésbe kezdett, egészen a kerítésig jutott, ott aztán eszmélvén, hogy innen nincs tovább hangos csaholással igyekezett elnémítani a reggeli csend megtörőjét.
Ám az énekes kedvű asszem rigó, felmérte, hogy nem kell komoly veszélytől tartani és folytatta. Majd, amikor Szuzi szolid őrjöngésbe kezdett frankón átszállt a szomszéd kertbe és helyet foglalt egy ágon, pont abban az idegesítő magasságban, amit a kutya ippeg nem ért el, akárhogy ugrált. Szuzi végül megszégyenülten feladta, de mielőtt elsomfordált volna, diszkréten körülnézett: ugye, nem látott senki?
Hozzáteszem mindeközben a mi bumburnyákunk szelíd vigyorral a fején asszisztált a kávézásomhoz, néha-néha megbökve a bögrét tartó kezemet - simogassál má egy kicsit! Hogy nem ő az erdő réme, az is biztos....
Persze pszicho tanulás végett keltem hajnalban (ez esetemben 7 órát jelent), kicsit beljebb vagyok, de nem állítanám, hogy holnap teljes lelki nyugalommal ülök be vizsgázni.
Nem megszokott vadászjelenet zajlott reggel 7:45-kor a kertben. Ugyanis szomszéd kutya (nevezetes Szuzi - micsoda fantázia kell egy ilyen blikkfangos név kiagyalásához!), aki egy kaukázusi - másik hatalmas eb keverék, madárcsicsergésre lett figyelmes. A szemtelen tollas a mi kertünkben zajongott egy fán és Szuzi úgy döntött, hogy (majdnem) az ő felségterületén ez mégiscsak megengedhetetlen. Ígyaztán csendes cserkészésbe kezdett, egészen a kerítésig jutott, ott aztán eszmélvén, hogy innen nincs tovább hangos csaholással igyekezett elnémítani a reggeli csend megtörőjét.
Ám az énekes kedvű asszem rigó, felmérte, hogy nem kell komoly veszélytől tartani és folytatta. Majd, amikor Szuzi szolid őrjöngésbe kezdett frankón átszállt a szomszéd kertbe és helyet foglalt egy ágon, pont abban az idegesítő magasságban, amit a kutya ippeg nem ért el, akárhogy ugrált. Szuzi végül megszégyenülten feladta, de mielőtt elsomfordált volna, diszkréten körülnézett: ugye, nem látott senki?
Hozzáteszem mindeközben a mi bumburnyákunk szelíd vigyorral a fején asszisztált a kávézásomhoz, néha-néha megbökve a bögrét tartó kezemet - simogassál má egy kicsit! Hogy nem ő az erdő réme, az is biztos....
Persze pszicho tanulás végett keltem hajnalban (ez esetemben 7 órát jelent), kicsit beljebb vagyok, de nem állítanám, hogy holnap teljes lelki nyugalommal ülök be vizsgázni.
// bejegyezte: naiv @ 11:02 de. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]