naivdiva

Nem vagyok túl termelékeny az utóbbi napokban, de egyrészt a fejem helyén egy takonnyal telt dunsztos üveg van az allergiaszezon miatt, másrészt a melóhelyen teljes parában leledzünk.
Mert ugye arról volt szó, hogy mielőtt felállna az új banda, mindekivel megbeszélik (ŐK!), hogy igényt tartanak-é a munkájára, és ha igen, milyen minőségben számítanak rá a továbbiakban.
Ehhez képest, bár elkezdődött a raportozás, és a kollégák szépen libasorban átvándorolnak a "másik ház"-ba, ahelyett, hogy megkönnyebbült sóhajjal térnének vissza, teljes rémület ül az arcokon.
Mert ugyan áthívják őket (mert engem még nem hívtak), de nem mondanak semmit. Se azt, hogy kösz nem, se azt, hogy velkám tu dö tím. És ez bizony ótvar nagy szemétség, és azt gondolom, hogy, ha valaki itt dolgozik két-három-négy éve, akkor a minimum, ami kijár az emebri bánásmód, és felháborító szerintem, hogy ehelyett teljesen hülyére vesznek mindenkit, és hagynak húszonvalahány embert főni a levében.
Főleg, mert van olyan, aki egy-két gyereket tart el, vagy súlyos adósságai vannak (mint pl. nekem) vagy mittomén.
Na. Rohadna meg az összes multi.
Engem persze nem fognak kirúgni, de parázok attól, hogy valami szennylapot kell majd írni, és akkor aztán nem maradhatok, mert nem teszem tönkre a jóhírem, vagy olyan munkakörrel kínálnak meg, amire csak nemet mondhatok (pl. áttesznek a bűnügyi rovatba).
Ennyit erről.
M.-ék pedig ma délután lelépnek, nekem meg lesz egy kéjlakom két hétre, és aztán már csak pár hét és végleg elköltözöm otthonról. És A. bevállalta a macskát az átmeneti időszakra. Hehehe