naivdiva

Térdig lóg a nyelvem, rengeteg sokat dolgoztam máma. Végre.
Szeretem ezeket a jó hajtós napokat, ilyenkor elhussan az értékelhetetlenmunkaerő rémálom, és megnyugszom, hogy tulajdonképpen pótolhatatlan vagyok. Csináltam vidám hangvételű interjút a szakminisztériumom szakminiszterével, akivel kellemesen elheherésztünk két kérdés között, meg írtam szép nagy cikket, meg sok hírt.
Hulla fáradt vagyok, de ez nem számít. Amíg csak a munka van, addig jó, mégiscsak A.-nak van igaza, és le kell foglalnom az agyamat, addig sem rágódom baromságokon.
LB pedig "a jelölt témaválasztása szakmailag érdekes és aktuális" kezdetű értékelést kapott a szakdogájára és csupa ilyen szavak vannak benne, hogy dícséretes, meg színvonalas, meg alapos, meg elkötelezettség. És már csak hatot kell aludni, amíg leállamvizsgázik és abbahagyja a rémálmodást meg a nemmegyek, tanulok-ot. Hajrá! Hajrá! Hajrá LB!
Én meg most kezdek parázni a szakdoga miatt, ami ugyan egy év messzeségből rémisztget egyelőre, de ahogy ismerem magam, jövő áprilisnál előbb a kisujjam sem fogom mozdítani az ügyben. Akkor viszont majd verem a fejem a falba, hogy nem kezdtem előbb.
És holnap, ha minden igaz, Hugi leszigorlatozik, és elmegyünk végre a rácba.

És megérkezett a konyhacsempe. Jelzendő, hogy Gyöngyszem rekonsrtukciója folyamatban van, nem halasztódott el vagy ilyesmi, csak nem történik semmi frenetikus. Majd a falverésről beszámolok.