naivdiva

Baszki be kell érnem valami szív- és/vagy érrendszeri parával esetleg gyomorfekéllyel. Azokba csak hosszú szenvedés után lehet belehalni. Bár a hosszú szenvedés úgyis nekem való műfaj.
Sebaj.
M. már úgy is cukorbeteg - múlt hét szerda óta. Szerintem az volt az a nap, amikor akárhogy erőlködött nem jutott eszébe semmilyen para. Úgyhogy hazajött (lehet, hogy csütörtök volt), leült, rágyújtott és megkérdezte, szerintem lehet-e, hogy cukorbeteg.
Miután kiröhögtem magam, mondtam, hogy persze és mennyen orvoshoz. De annyira természetesen nem érzi magát cukorbetegnek, hogy el is menjen.
Most nemtom, miért tártam nyilvánosság elé házipszchiátriánk eme fejezetét...
Ja! Bizonyítandó, hogy a hipochondria az élet természtes velejárója és minden rendes értelmiséginek kutya kötelessége legalább havi egy betegségparát prezentálnia. Csak a miheztartás végett.