hétfő, szeptember 06, 2004
Bocsánat, kicsit zűrös vagyok.
A hétvégén egy fedél alá költöztünk Zorkával, aki ennek örömére az este és éjjel másfélszer hányta körbe a lakást. Az ágyat természetesen kétszer is útba ejtette. A második körrel megvárta, amíg gondos Mami ágyat húz - mégiscsak úri macska, nem fog egy összeokádott ágyba hányni!
Az éjszakát két cselekvéssorral töltöttem: hangos anyázás, hangos aggódás. Alvás nem volt. Azt viszont még mindig nem értem, honann volt abban a minimál pocakban ennyi kipakolni való....
Egyébként egy tünemény, amikor épp nem hányt hangos dorombolás közepette aludt mellettem. Úgy látom, a fullkontakt híve - addig fészkelődik, amíg legalább valamilye a bőrömhöz ér. (Rossz esetben a farkincája vége az orromhoz - tuti tüsszögőgörcs)
Reggel már ordíott a kajáért, de keveset kapott, amíg otthon voltam nem hányta ki - talán csak a délutáni autózás húzódott a gyomrára.
Aztán felfedezőút - beszartam a röhögéstől, amikor M. egyik hajgumiával barátkozott, minden 10 másodpreben megijedve saját merészségén. Előre-hátra ugrált fél órát, mire le merte halászni a polcról és amikor leesett majdnem a plafonig ugrott rémületében.
Vicces dolog egy kismacska.
A hétvégén egy fedél alá költöztünk Zorkával, aki ennek örömére az este és éjjel másfélszer hányta körbe a lakást. Az ágyat természetesen kétszer is útba ejtette. A második körrel megvárta, amíg gondos Mami ágyat húz - mégiscsak úri macska, nem fog egy összeokádott ágyba hányni!
Az éjszakát két cselekvéssorral töltöttem: hangos anyázás, hangos aggódás. Alvás nem volt. Azt viszont még mindig nem értem, honann volt abban a minimál pocakban ennyi kipakolni való....
Egyébként egy tünemény, amikor épp nem hányt hangos dorombolás közepette aludt mellettem. Úgy látom, a fullkontakt híve - addig fészkelődik, amíg legalább valamilye a bőrömhöz ér. (Rossz esetben a farkincája vége az orromhoz - tuti tüsszögőgörcs)
Reggel már ordíott a kajáért, de keveset kapott, amíg otthon voltam nem hányta ki - talán csak a délutáni autózás húzódott a gyomrára.
Aztán felfedezőút - beszartam a röhögéstől, amikor M. egyik hajgumiával barátkozott, minden 10 másodpreben megijedve saját merészségén. Előre-hátra ugrált fél órát, mire le merte halászni a polcról és amikor leesett majdnem a plafonig ugrott rémületében.
Vicces dolog egy kismacska.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]