hétfő, szeptember 20, 2004
Galambok frusztrálják a macskámat.
A kis nyamvadt ül az asztalon, bámul kifelé és kaffog. A zsíros madarak meg ott illegetik magukat az orra előtt, direkt bénáznak a párkányon és pislognak befelé.
Zorka esélytelen, bár nem tudom, hogy a régi zuhanás emléke tartja vissza az ablakon való kiugrástól, vagy tudja, hogy a dögök úgyis elrepülnek, mire átküzdi magát a függönyön.
Engem a munkahelyem frusztrál, kezd mindenki kipörögni, jönnek a nagy kussolások a rovatértekezleteken, amikor senkinek nem jut már eszébe semmi használható.
Nekem eddig se jutott, megszoktam a feszengést, de kínos, hogy ma reggel 10 ember nem tudott kiizzadni magából egy vezető anyagot. Hö.
Fasza egy hét lesz ez, vasárnap megint itt rohadok, pedig költözni akarok a hétvégén. Ha minden jól megy, holtan rogyok össze, de legalábbis kómába esek. Bealélok a dobozok közé. Akkor legalább nem kérdés, hogy ki kell-e adni a lakásomat, és hogy váltsak-e munkahelyet. Egycsapásra megoldódna minden.
A kis nyamvadt ül az asztalon, bámul kifelé és kaffog. A zsíros madarak meg ott illegetik magukat az orra előtt, direkt bénáznak a párkányon és pislognak befelé.
Zorka esélytelen, bár nem tudom, hogy a régi zuhanás emléke tartja vissza az ablakon való kiugrástól, vagy tudja, hogy a dögök úgyis elrepülnek, mire átküzdi magát a függönyön.
Engem a munkahelyem frusztrál, kezd mindenki kipörögni, jönnek a nagy kussolások a rovatértekezleteken, amikor senkinek nem jut már eszébe semmi használható.
Nekem eddig se jutott, megszoktam a feszengést, de kínos, hogy ma reggel 10 ember nem tudott kiizzadni magából egy vezető anyagot. Hö.
Fasza egy hét lesz ez, vasárnap megint itt rohadok, pedig költözni akarok a hétvégén. Ha minden jól megy, holtan rogyok össze, de legalábbis kómába esek. Bealélok a dobozok közé. Akkor legalább nem kérdés, hogy ki kell-e adni a lakásomat, és hogy váltsak-e munkahelyet. Egycsapásra megoldódna minden.
// bejegyezte: naiv @ 9:58 de. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]