naivdiva

Na. Túl vagyunk rajta.
A combjával nem csinált semmit, aszonta menjünk vissza, ha egy hónap múlva is húzza... Well.

Tegnap ismét megállapítottam, hogy Zorka elpusztíthatatlan, este úgy rohangált, mint aki sosem járt műtőben. Más, rendes macskák ilyenkor legalább egy napra (vagy egy estére) kikészülnek, zombulva kóvájognak, alszanak, meg alszanak és sokat alszanak is. Az enyém, mint egy megkergült búgócsoga vetődött szerteszét a lakásban, néha-néha tartott egy perc szünetet. Ami csak azért volt vicces, mert a koordináció azért nem volt tökéletes...

Ma találkozom Jófiúval. Nem voltam benne biztos, hogy akarok, de bejelentkezett egy kedves emil formájában, és végülis miért ne.

És éhes is vagyok.