naivdiva

1. A hűtőmágnes kontesztet lezártnak tekintem. M. győzött, ő küldte be az egyetlen pályművet. A többiek szégyeljék magukat, illetve ne próbálkozzanak nyílt tendereken ilyen aktivitás mellet. Akaratos közreműködését köszönjük.

2. Megint rajtam a faszságokon gondolkodás, aminek direkt jót tesz, hogy töklázas vagyok.
Szóval. A hugom meg az anyám (bár inkább a hugom) ma összehangolt támadást intézett ellenem.
"mikor fogtok öszeházasodni?"
"jó, ne házasodjatok össze, de mikor szülsz?"
Baszki. Egyelőre halálra vagyok parázódva a puszta ténytől is, hogy van pasim, asse tudom megérjük-e a jövő hetet.
Miért kell még plusz nyomatni a parát? Világ életemben önálló, magáról gondoskodó nő voltam, nehezen veszi be a gyomrom, hogy most nem így van. Hogy van valaki, aki mindenbe beleugathat, mindenhez hozzászólhat, hogy nekem vica versa ugyanezt kell csinálnom.
Tökjó, hogy van, hogy engem akar, meg, hogy vagyok már annyira felnőtt, hogy nem menekülök hanyatt-homlok vissza a jól megszokott terepre.
De ez egyelőre komoly erőfeszítést igényel. Remélem eljön a nap, amikor nem így lesz, amikor magától megy az egész.
De most épp az "akkor soha többet nem lesz másik pasim?, akkor Vele?, akkor akarom én ezt?"-nél tartok.
Türelem polgártársak!
ÉN nem az vagyok, aki három hónap után férjhez megy, mert úgy igen nagy lenne az esély, hogy az első házassági évfordulónk egybeesik a válásunk napjával.
Mondjuk annak is meglenne a maga bája...