péntek, október 08, 2004
Abban a házban lakom (már majdnem két hete), ahol Anya felnőtt. A nagyanyám 65 éve lakik ott.
Lakik egy néni az elsőn. Kertész néni már Anya legkorábbi emlékeiben is ősöreg volt, fehér hajjal állt a konyhájában, áradt a zsírszag, sült a ránotthús.
Kertész néni konyhaablaka előtt minden reggel elmegyek és minden reggel megkérdezi:
- Te most melyik vagy?
És nem arra gondol, hogy a négy unoka közül. Arra gondol, hogy az anyám vagyok, vagy én.
Néha azt gondolom, Kertész néni maga Yoda, örökké fog élni, de legalábbis nagyon sokáig, és, ha már ő maga időtlen, nem akarja követni a generáció váltásokat a családban. Anya vagy én, egyre megy neki, ugyanúgy örül, mert mi vagyunk az izékéék a harmadikról. Anyával még a nevünk is ugyanaz, neki tökmindegy, a fiatalabb vagy az idősebb, ugyanúgy derül fel az arca, bármelyikünket látja.
Egy módon lehet zavarba hozni, ha egyszerre jelenünk meg az ablaka alatt...
Lakik egy néni az elsőn. Kertész néni már Anya legkorábbi emlékeiben is ősöreg volt, fehér hajjal állt a konyhájában, áradt a zsírszag, sült a ránotthús.
Kertész néni konyhaablaka előtt minden reggel elmegyek és minden reggel megkérdezi:
- Te most melyik vagy?
És nem arra gondol, hogy a négy unoka közül. Arra gondol, hogy az anyám vagyok, vagy én.
Néha azt gondolom, Kertész néni maga Yoda, örökké fog élni, de legalábbis nagyon sokáig, és, ha már ő maga időtlen, nem akarja követni a generáció váltásokat a családban. Anya vagy én, egyre megy neki, ugyanúgy örül, mert mi vagyunk az izékéék a harmadikról. Anyával még a nevünk is ugyanaz, neki tökmindegy, a fiatalabb vagy az idősebb, ugyanúgy derül fel az arca, bármelyikünket látja.
Egy módon lehet zavarba hozni, ha egyszerre jelenünk meg az ablaka alatt...
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]