hétfő, október 04, 2004
Zorka ma beugrott a kádba miután fürödtem, és felitta a vizet, ami maradt benne. Fura egy macskám van. Majd keverek egy kis szappant a vizébe ezentúl....
A hétvégén majdnem statisztika lettem, úgyis, mint házi balesetek. A mosógépem akart az ölembe ugrani, miközben én a kád vízben henyéltem. Valami el van baszva rajta, centrifugálás közben úgy ugrál, mint a tinédzserek egy rokkendroll találkozón '70-ben. Meg kell bütykölni, különben egyszer emeletestül szakadunk az alattam lakó néni nyakába.
Reggel a blogger baszakodott, tiszta szerencse, igen ótvar kedvem volt, csúnya postot írtam. Egy része most is áll, de nem ismétlem meg. A hétvégén egy csomó javakkal gyarapodott Nomádia, már csak félnomád, igaz a hűtő hiánya fájó pont, de talán a héten.
Ja! A zikea policy-t azér elmesélem. Két hete rendeltük meg a konyhát, a korpuszokat elhoztuk akkor, az ajtók hiányoztak. Mondták megrendelik, szólnak, ha megérkezett. Pénteken jött a dísztávirat: átvehetjük a szajrét.
Kiautóztunk apáékkal, kifizettük, állunk sorba az árukiadónál, gurítanak is elénk egy helyre rakás ajtólapot, de a csavó félhalkan hozzáteszi, hogy kettő hiányzik. Persze ez már a láblejárás és a két órás pénztárnálsorbanállás után volt. Na akkor Anya feje eldurrant. Faszér mongyák, hogy megjött, ha nem? (persze nem ezekkel a szvakkal kérdezte ugyanezt) Erre makogás, hogy a számítógépes adatbázis meg a fizikai valójában létező árukészlet, meg a relativitás és a csillagok, nem is beszélve a virágokról a réten. Duma duma duma.
Anyu kihisztizett egy ingyen hazaszállítást, de a poén nem ez. A poén az, hogy akkor kezdhetsz újra sorbaállni, mert ilyenkor az az ikeapolicy, hogy visszaadják a pénzt, amit azért fizettél ki, amit nemtudtak odaadni. Érted? Ők basszák el, te állsz sorba. A reklamációnál. 3/4 órát. Ha nem állsz sorba, úgy veszik, nem kéred, ami nem jött meg. Hö.
És az ember nem kapjon agyvérzést.
A hétvégén majdnem statisztika lettem, úgyis, mint házi balesetek. A mosógépem akart az ölembe ugrani, miközben én a kád vízben henyéltem. Valami el van baszva rajta, centrifugálás közben úgy ugrál, mint a tinédzserek egy rokkendroll találkozón '70-ben. Meg kell bütykölni, különben egyszer emeletestül szakadunk az alattam lakó néni nyakába.
Reggel a blogger baszakodott, tiszta szerencse, igen ótvar kedvem volt, csúnya postot írtam. Egy része most is áll, de nem ismétlem meg. A hétvégén egy csomó javakkal gyarapodott Nomádia, már csak félnomád, igaz a hűtő hiánya fájó pont, de talán a héten.
Ja! A zikea policy-t azér elmesélem. Két hete rendeltük meg a konyhát, a korpuszokat elhoztuk akkor, az ajtók hiányoztak. Mondták megrendelik, szólnak, ha megérkezett. Pénteken jött a dísztávirat: átvehetjük a szajrét.
Kiautóztunk apáékkal, kifizettük, állunk sorba az árukiadónál, gurítanak is elénk egy helyre rakás ajtólapot, de a csavó félhalkan hozzáteszi, hogy kettő hiányzik. Persze ez már a láblejárás és a két órás pénztárnálsorbanállás után volt. Na akkor Anya feje eldurrant. Faszér mongyák, hogy megjött, ha nem? (persze nem ezekkel a szvakkal kérdezte ugyanezt) Erre makogás, hogy a számítógépes adatbázis meg a fizikai valójában létező árukészlet, meg a relativitás és a csillagok, nem is beszélve a virágokról a réten. Duma duma duma.
Anyu kihisztizett egy ingyen hazaszállítást, de a poén nem ez. A poén az, hogy akkor kezdhetsz újra sorbaállni, mert ilyenkor az az ikeapolicy, hogy visszaadják a pénzt, amit azért fizettél ki, amit nemtudtak odaadni. Érted? Ők basszák el, te állsz sorba. A reklamációnál. 3/4 órát. Ha nem állsz sorba, úgy veszik, nem kéred, ami nem jött meg. Hö.
És az ember nem kapjon agyvérzést.
// bejegyezte: naiv @ 1:26 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]