kedd, december 14, 2004
Tegnap este végül kitört a botrány. A tekintélyemről volt szó, meg szegény ikrek (duplajukka) életéről.
Ugyanis egy adag szgépezés után bokáig gázoltam a virágföldben. Zorka mindig végletes, most sem hazudtolta meg magát, amit fél óra alatt ki tudott górni a padlóra, azt kigórta.
Nem vagyok büszke az alábbi jelentre, de szórakoztató, és a jelen állás szerint győztem. Tíz percen át kergettem partvissal a kezemben, üvöltözve. Néha-néha a feje mellett lecsaptam.
Szegénykém irtóra be volt szarva, nem értette, miért nem hagyom már békén.
Aztán jött az őrség. Úgy ültem le, hogy lássam a macskát, és, ha csak arra sandít indulhassak.
Egyszer próbálta még meg. Akkor csak öt percig kergettem.
Érdekesmód éjszka egy morzsa föld sem vándorolt ki a cserépből.
A fenti történet során egy állat sem sérült meg.
Ugyanis egy adag szgépezés után bokáig gázoltam a virágföldben. Zorka mindig végletes, most sem hazudtolta meg magát, amit fél óra alatt ki tudott górni a padlóra, azt kigórta.
Nem vagyok büszke az alábbi jelentre, de szórakoztató, és a jelen állás szerint győztem. Tíz percen át kergettem partvissal a kezemben, üvöltözve. Néha-néha a feje mellett lecsaptam.
Szegénykém irtóra be volt szarva, nem értette, miért nem hagyom már békén.
Aztán jött az őrség. Úgy ültem le, hogy lássam a macskát, és, ha csak arra sandít indulhassak.
Egyszer próbálta még meg. Akkor csak öt percig kergettem.
Érdekesmód éjszka egy morzsa föld sem vándorolt ki a cserépből.
A fenti történet során egy állat sem sérült meg.
// bejegyezte: naiv @ 12:25 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]