naivdiva

Na, hétfőn megyünk RémHelyes Doktorbácsihoz.
Szegény Zork...

Tegnap voltam kiállításmegnyitón a kogartban, A.-val meg a mamájával, az FMK '80-as évek beli termése tekinthető meg.
Ennyi lecsúszott pofát már rég láttam egy rakáson. Apa ezekkel az arcokkal mozgott, mondjuk nem a '80-as, hanem a '70-es években. Azt hiszem néha sajnálja, hogy már rég nem pörög velük, de tegnap az a határozott érzésem volt, hogy ez volt az egyetlen mód, hogy megőrizze az ép eszét.
Nehéz lehet persze ennek a generációnak, mert a komenizmusban minden művészet volt, ami rendszerellenes gondolatra épült, aztán egyszercsak kinyílt a világ, és bejött egy csomó minden, a "közönség" láthatott olyat, amit addig nem, és már nem volt elég "lázadónak" lenni.

Látom a tesómat, aki az egyel fiatalabb művészgeneráció, de még neki is nehéz volt megértenie, hogy a vadkapitalizmusban mennyire más a művészélet. Az évfolyamtársai ezt úgy élték meg, hogy "kurvulni kell".
Aztán lassan elfogadták, hogy bezony, el is kell adni a műveket, és talán ettől azok még nem válnak termékké.

Rosszfiú mingyá itt lesz, hoz nekem ebédet.