vasárnap, február 20, 2005
A kéz-folytonossági hiányom remek brainstromingot generált amúgy is kreatív családom körében, a pálmát Hugi viszi, aki szerint tengerisó oldatba kellene áztatni, mer' az gyógyít. Bátor vagyok, de ennyire nem, maradt a neogranormon.
Már jobb a helyzet (pl. tudok rendesen gépelni, vízforralót és fogkefét fogni), talán mégsem esik le a kezem csuklóból, ahogy tette volna, ha Zsófi rémképei életre kelnek (nem kapsz így vérmérgezést? bár azt úgyis látod, ha kúszik a szíved felé...)
Most elhúzok Bécsbe Anyáékkal, nem tettem ki a lábam az országból pont egy éve, tavaly tavasszal voltam polákiában, az is munka volt. Este jövök, hajnalban pedig megyek A.-ékhoz és megetetem az öt szörnyet, mert ők meg Berlinben vannak. Mármint A., meg a mamája, nem a macskák.
Ja! Megint lifteset álmodtam (közös rémálmunk Anyával). Annyira valóságos volt, hogy még szentségeltem is, hogy basszameg, az oké, hogy folyton ezt álmodom, de, hogy tényleg meg is történjen...!
Már jobb a helyzet (pl. tudok rendesen gépelni, vízforralót és fogkefét fogni), talán mégsem esik le a kezem csuklóból, ahogy tette volna, ha Zsófi rémképei életre kelnek (nem kapsz így vérmérgezést? bár azt úgyis látod, ha kúszik a szíved felé...)
Most elhúzok Bécsbe Anyáékkal, nem tettem ki a lábam az országból pont egy éve, tavaly tavasszal voltam polákiában, az is munka volt. Este jövök, hajnalban pedig megyek A.-ékhoz és megetetem az öt szörnyet, mert ők meg Berlinben vannak. Mármint A., meg a mamája, nem a macskák.
Ja! Megint lifteset álmodtam (közös rémálmunk Anyával). Annyira valóságos volt, hogy még szentségeltem is, hogy basszameg, az oké, hogy folyton ezt álmodom, de, hogy tényleg meg is történjen...!
// bejegyezte: naiv @ 10:04 de. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]