naivdiva

És él velünk egy kísértetmacska - nem tudom, hogy már itt volt, mielőtt beköltöztünk, vagy valamelyik szegény megboldogult jött haza velünk a kórházból - , aki eddig nem sok vizet zavart, néha-néha előjött, mászkálgatott. Az utóbbi egy hétben viszont irtóvirgonc lett, rohangál föl-alá, jön velem aludni, tegnap még a paplanon is sétált egyet. Fura. Igazából nem mutatja meg magát (asszem fekete vagy cirmos), de néha látom elsuhanni, vagy a farka végét az asztal mögött, amikor Zorka épp pisil, vagy a fürdiben alszik.
Zorka is látja, tudom, mi mást nézne kigúvadt szemekkel az üres falon. Csak el akartam mesélni. Örülök, hogy ketten vannak és mégse.