szombat, április 23, 2005

Sms-eket küldözgetek a főnökömnek, tartalom nélkül - nem zár le a kurva mobil billentyűje automatice. Ő remekül szórakozik ezen, nekem meg mindegy - igyér van.
Eltűntek a tüszök (tüszŐk?) a mandulámról, ami jó, kicsit furcsállom, régen a tüszökkel láz is járt, most csendben, különösebb hiszti nélkül rendezte le a szervezetem az ügyet.

Red Hot Chilit hallgatok, kellene takarítani, Handsome szakdolgozik otthon, üres a lakás nélküle, rajtam meg itt a mehetnék, csak nemtom hova, nem találok hangulathoz illő zenét és be van dagadva a torkom.

Tegnap M. enyhe aggodalommal a hangjában érdeklődött a fejvesztve elrohanási indíttatásomról, ami minden kapcsolatban ilyentájt szokott rámjönni. Tiszta lelkiismerettel tagadtam.

Furcsa, hogy talán a sok bizonytalanság miatt nem laposodik el ez a dolog, de a sok bizonytalanság időnként méretes parahegyeket is produkál. Érdekes feltételes reflexek kezdenek kialakulni, a bulldog, píéjcsdí és England szavak hallatán kissé frusztrált leszek - mind azt a nemtudom mikori, de nem túl távoli pillanatot testesíti meg, amikor Handsome eldönti, hol akar élni, ami ki tudja, hogyan befolyásolja majd a kapcsolatunkat.
Mondhatnánk, hogy túl korai ezeken a dolgokon gondolkozni, és talán igazunk is lenne.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]