naivdiva

Szegény blog, teljesen elhanyagolom, csúnya, ritkán frissül és egyáltalán.
Annyira k.o. vagyok, mire hazaérek, hogy általában nincs kedvem írni, bent valami kukikat kér számon rajtam a szisztem és nincs kedvem / időm szarozni vele, de, ha működne a rendszer akkor is csak annyit postolnék tízpercenként, hogy akurvaélet!, meg agyvérzést kapok!!!, meg annyátannakapicsának!!! meg hasonlók.

Esténként tiszta Nagy Sándornak érzem magam (nem, nem a ronda emeszpés, hanem a nagyszerű hadvezér) a puszta ténytől, hogy túléltem a napot. Eufória nuku, csak a csöndes lihegés (nem az erotikus, hanem az életértküzdős fajtából).
A tél viszont gyorsan elszáll majd, februárra lesz kész ez az istenverte sajtótermék, addig megszűnök létezni, utána meg csak a tavasz van.
Sajnáljatok.