szombat, február 11, 2006

Zűr, zűr, meg zűr.

A héten felbukkant Életem Egykori Megkeserítője, Handsome, és persze a nagybetűs Munka is csak az én beszipkázásom árán tudott létezni.
Handsome (aki még mindig olvasgatja a blogot) teljesen kiszámíthatatlan és érthetetlen, azt hiszem örök titok maradunk egymásnak. Nem hiszem, hogy más nyelvet beszélnénk, szerintem ez inkább érzelmi inteligencia kérdése, amiből ezek szerint egyikünk sincs eleresztve.
Életem Egykori Megkeserítője néhány éjszakai sms-ben tudatta, hogy számomra szintén érthetetlen fetisizmusának oka én vagyok, ami azon kívül, hogy rém megtisztelő, eléggé bizarr.

A Munka meg halad, nem mondok már semmit, csak reménykedem, hogy a látszat ellenére egyszer végre leadom az újságokat a nyomdába és hazaérek a Híradó esti kiadása előtt.
Utálok így blogot írni, semmi tartalom, csak események egymásutánisága - borzalom.

De tegnap egyig voltunk M.-éknél, kártyáztunk meg beszélgettünk, és általában úgy viselkedtünk, mint normális, hétköznapi emberek, nem pedig mint a droidok.

Utálok droid lenni.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]