szombat, május 27, 2006
- Közvetlenül okádás után is úrinőként viselkedtél!
Mondta ma Hugi, őszinte elismeréssel a szemében.
Tegnap este céges vacsorára gyűltünk össze: a Megrendelő részéről Kontakt, az ő Főnöke és a Marketing Igazgató, a mi oldalunkról Főnök 1.0, Főnök 2.0, Kereskedelmi Igazgatócsajszi és Becses Személyem.
Kellemes vacsora volt, a város egyik űberfensziposh helyén, alattunk bankigazgatókkal, mellettünk elnök-vezérigazgatókkal. Piálni természetesen kötelező volt. Jó, az nyilván nem volt előírva, hogy zavaromban megpróbáljam asztal alá inni Főnök 1.0-át, de higyjétek el, iszonyú frusztrált voltam. Ennyi embert együtt látni, akik mind azért vannak, hogy munkát akasszanak a nyakamba, péntek este 7-kor határozottan frusztráló.
A vacsorát sikeresen abszolváltuk, könnyed csevej, nagy kacagások, pikáns megjeygzések - tiszta idill. Az öt bedobott pálinka megtette a magáét.
Azonban Kontakttal - jófej csajszi, mostanában elkezdtünk együtt éjszakabóklászni - korábban megállapodtunk, hogy menekülünk, amint lehet és elhúzunk valami nekünk való helyre. 10 körül szerencsére az ő feljebbvalói és elindultak Anyuhoz.
A Sors útjai azonban kifürkészhetetlenek.
A szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy egyszercsak egy taxiban ültünk Kontakt, Főnök 1.0, Főnök 2.0, Kereskedlemi Igazgatócsajszi, és Becses Személyem. Főnök 1.0 és Főnök 2.0 félévente egyszer elmennek egy általuk szubkulturálisnak vélt helyre, aztán heteking ezt mesélik a barátaiknak. Ez azt hiszem kultúrszobizmus. Vagy kultúrturizmus. Bocs.
A furcsa helyzet felett érzett zavaromban a Kuplungban megittam még két pálinkát - az egyik valami iszonyatos törköly volt, Főnök 1.0 vásárolta, a másik asszem vilmos, Főnök 2.0-tól.
A vilmos - vagy a törköly - nem sokkal ezután elindult vissza, én meg a klotyóra. Az utánam tíz másodperccel érkező, aggodalmas hangon engem szólóngató Hugi minden, az ápolásomra irányuló tervét meghiúsítottam, egy taccs keretében kiengedtem a fölös alkoholt, szájat öblítettem, ráharaptam egy rágóra és visszamentem csevegni.
Hazatértem mikéntjét illetően nem bocsátkoznék találgatásokba, és ma reggel még elég részeg voltam, de állítólag semmi botrányosat nem tettem / mondtam, bár eddig csak Hugival tárgyaltam a történtekről.
Néha ki kell ereszteni a gőzt.
Ma pedig tv-t nézek.
Mondta ma Hugi, őszinte elismeréssel a szemében.
Tegnap este céges vacsorára gyűltünk össze: a Megrendelő részéről Kontakt, az ő Főnöke és a Marketing Igazgató, a mi oldalunkról Főnök 1.0, Főnök 2.0, Kereskedelmi Igazgatócsajszi és Becses Személyem.
Kellemes vacsora volt, a város egyik űberfensziposh helyén, alattunk bankigazgatókkal, mellettünk elnök-vezérigazgatókkal. Piálni természetesen kötelező volt. Jó, az nyilván nem volt előírva, hogy zavaromban megpróbáljam asztal alá inni Főnök 1.0-át, de higyjétek el, iszonyú frusztrált voltam. Ennyi embert együtt látni, akik mind azért vannak, hogy munkát akasszanak a nyakamba, péntek este 7-kor határozottan frusztráló.
A vacsorát sikeresen abszolváltuk, könnyed csevej, nagy kacagások, pikáns megjeygzések - tiszta idill. Az öt bedobott pálinka megtette a magáét.
Azonban Kontakttal - jófej csajszi, mostanában elkezdtünk együtt éjszakabóklászni - korábban megállapodtunk, hogy menekülünk, amint lehet és elhúzunk valami nekünk való helyre. 10 körül szerencsére az ő feljebbvalói és elindultak Anyuhoz.
A Sors útjai azonban kifürkészhetetlenek.
A szerencsétlen véletlen úgy hozta, hogy egyszercsak egy taxiban ültünk Kontakt, Főnök 1.0, Főnök 2.0, Kereskedlemi Igazgatócsajszi, és Becses Személyem. Főnök 1.0 és Főnök 2.0 félévente egyszer elmennek egy általuk szubkulturálisnak vélt helyre, aztán heteking ezt mesélik a barátaiknak. Ez azt hiszem kultúrszobizmus. Vagy kultúrturizmus. Bocs.
A furcsa helyzet felett érzett zavaromban a Kuplungban megittam még két pálinkát - az egyik valami iszonyatos törköly volt, Főnök 1.0 vásárolta, a másik asszem vilmos, Főnök 2.0-tól.
A vilmos - vagy a törköly - nem sokkal ezután elindult vissza, én meg a klotyóra. Az utánam tíz másodperccel érkező, aggodalmas hangon engem szólóngató Hugi minden, az ápolásomra irányuló tervét meghiúsítottam, egy taccs keretében kiengedtem a fölös alkoholt, szájat öblítettem, ráharaptam egy rágóra és visszamentem csevegni.
Hazatértem mikéntjét illetően nem bocsátkoznék találgatásokba, és ma reggel még elég részeg voltam, de állítólag semmi botrányosat nem tettem / mondtam, bár eddig csak Hugival tárgyaltam a történtekről.
Néha ki kell ereszteni a gőzt.
Ma pedig tv-t nézek.
// bejegyezte: naiv @ 7:06 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]