kedd, július 11, 2006

Úgy tűnik az Amsterdamban abszolvált nyolcszáz kilóméter nem volt elég, így ma újabb túrára indultam, bár ezúttal autóval.

Az M.-ék - Anyáék - haza útvonalon teljesen kipurcantam, bár valószínűleg ebben szerepet játszott Rambó is, aki ma először volt távol drága szüleitől egy egész délutánra, amit annyira felháborítónak talált, hogy konkrétan végigüvöltötte azt a pár órát, amit Anyáék nappalijában volt kénytelen tölteni.
Nem használt se kisautó, se kutya, se cseresznye, se semmi.

M. Lánygyereke viszont mostanában irtómosolygós, és nem kap sírógörcsöt a puszta látványomtól, mint egy-két hónappal ezelőtt - ami nettó nyereség. Üvöltés közben is nagyon szeretem, de lássuk be: sokkal jobb egy mosolygós törpét atyala-patyalázva tutujgatni, mint egy síró gyereket úgy kerülgetni, hogy kívül maradjak a látómezején.

Gyerekfan off.

Most pedig kinyomozom, lehetséges-e, hogy a teljes havi fizetésem elszórtam az amsterdami szélbe. Ha igen, szűkös hónapnak nézünk elébe, nagy éhezésekkel...

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]