szombat, augusztus 12, 2006

Főnök 2.0 egy jólsikerült lapindító után a maga cizellált módján berángatott a szobájába (várjál, még ne menj sehova, gyerebe) és az arcomba vágott egy számot, ami csak 20 százalékban különbözött attól, amit célként említettem neki, amikor legutóbb a fizetésemelésemről beszéltünk az ő cizellált módján (mondj egy számot, amit levonhatok a fizetésedből, amiért tanulhatsz).

Megkaptam végre a fizetésemelést, ami a bázishoz képest kb 60 százalék, tehát számottevő, mitöbb, életmentő. Pár hónap alatt törlesztem összes tartozásaim (végülis csak az Elmü a durva belőle, a közös költség-hátralékomon úrrá lettem nyár elején), és ezentúl élek, mint marcihevesen.

Viszont a sikernek ára van: a szerkesztőségi picsák (figyelem, új fogalmat vezetek be) egy emberként utálnak. A hír kiszivárgott, és most mindenki, aki vagy 3 hónapja is dolgozik nálunk, de elégedetlen a fizetésével, engem gyűlöl.
Mindenki bekaphattya, egy év kőkemény munkám, éjszakázásom, nem alvásom, és bő fél év tántoríthatatlan asztalverés van ebben a 60 százalékban.

Nem vagyok hajlandó rosszul érezni magam, mert megkapom végre a lóvét,ami fél éve járna. Mert megérdemlem.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]