naivdiva

Egyébként meg most fogunk ajtót venni, mert miután heteken át hiába káráltam, hogy az a léchalom, ami eltorlaszolja a bejáratot az új lakásban az nem alkalmas ajtónak, és le lettem ugatva (úgy a kedves férjem, mint a felújítást vezető csávó által), hogy majd az asztalosok megcsinálják, mert azt milyen szépen rendbe lehet hozni, az asztalosok megviszlatták, majd lemondón csóválták a fejüket, hogy háteztmárnemlehet.

Úgyhogy most mint pók a falon rohangálunk megint hajnalonta olyan helyekre, amik szerintem nem is léteznek, csak a szakmunkásokank fenntartott dimenziókapun* túl, és a végén fogunk venni egyet a briksztórban, vagy valami hasonló.

 

*tényleg, miért van az, hogy minden ilyen házépítmarhaságokat áruló egység az kőbánya kettőn után van eggyel? Az életben nem találnék se oda se vissza ezekhez és -től. Milyen szerencse, hogy férjhez mentem.