kedd, szeptember 25, 2007

És igazából most jövök rá, hogy az ún. kapcsolati tőkém 90 százaléka a családom.
A volt kollégákat hiába hívogatom, senkinek nincs egy rendes telefonszáma. (Olyan híresemberekhez se, akivel pedig konkrétan anyagok jelentek meg - csak, hát ilyenkor derül ki, hogy a híresemberekkel beszélést mindenki valahogy lepasszolta.)
Bezzeg a fogadott bátyám! Fél nap alatt összehoz egy volt köztársasági elnökkel.

Ez a hetem pedig arról szól, hogy beszéljek kábé mindenkivel, aki ebben az országban valaha volt valaki.
Mondanom sem kell, milyen egyszerű őket utolérni.

Tegnap konkrétan zsibbadt az agyam estére, pedig becsszó nem is tudatmódosítottam (viszont főztem paprikáskrumplit). Úgyhogy ma jutalomból kapok nadrágot (ha lesz  méret, fazon, satöbbi) sőt, még az is lehet, hogy levezetésnek beszabadulok valami hajbigyó boltba és hazahurcolom az árukészletet.
Ha el tudom magam vonszolni odáig.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]