szerda, október 10, 2007
Olyan elképesztően fontos kérdések izgatnak az utóbbi napokban, hogy
- ha reggel el tudom kerülni a billegős csatornafedelet az utcában,
akkor miért lépek rá (és kapok szívbajt) minden egyes délután?
- hogy lehet, hogy pontosan ugyanannyi idő alatt érek be, akár
villamossal jövök, akár metróval?
- hogy tudják a macskák bevarázsolni a teljes szőnyeget az ágy alá,
anélkül, hogy valamelyikőnk felébredne rá?
- hogy csináljam, hogy a kisebbik macskánk ne gyűlöljön meg, de le
tudjam szoktatni a hülyeségről?*
- miért nem gondol a sarki cébéá a délután vásárló háziasszonyokra (ez
volnék én), akiknek csak szikkadt zsömle jut?
Na ennyire vagyok izgalmas.
- ha reggel el tudom kerülni a billegős csatornafedelet az utcában,
akkor miért lépek rá (és kapok szívbajt) minden egyes délután?
- hogy lehet, hogy pontosan ugyanannyi idő alatt érek be, akár
villamossal jövök, akár metróval?
- hogy tudják a macskák bevarázsolni a teljes szőnyeget az ágy alá,
anélkül, hogy valamelyikőnk felébredne rá?
- hogy csináljam, hogy a kisebbik macskánk ne gyűlöljön meg, de le
tudjam szoktatni a hülyeségről?*
- miért nem gondol a sarki cébéá a délután vásárló háziasszonyokra (ez
volnék én), akiknek csak szikkadt zsömle jut?
Na ennyire vagyok izgalmas.
*Csak olyan dolgokat csinál, amit nem szabad. Frankón. Semmi mást. A
napi tevékenysége a körömélezés a bútorokon, cuccok lopkodása
innen-onnan (ez a legidegesítőbb, már legalább 20 hajgumimat tüntette
el, nem is értem, hogyan, szerintem megette), Zorka kitúrása
bárhonnan, kajáért üvöltés négyszögben zajlik. Ha nem ezeket csinálja,
akkor alszik. Én meg nem ordíthatok vele vég nélkül, már így is
leginkább menekülőre fogja, ha meglát, de azt meg nem lehet, hogy neki
mindent szabad, mert kitartó.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]