kedd, november 06, 2007
Újabban érzékeny vagyok a frontokra. Pontosabban a hidegfrontokra. Mivel egyébként példás családi életet élő háziasszony vagyok (még a hiperhétvégén is csak 3 bögre forraltbort ittam) nem találok más magyarázatot arra, hogy újabban a frontok érkezésével egy időben szét akar esni a fejem.
Ja! És, ha már a háziasszonyságomról esik szó, el kell mesélnem, hogy mély döbbenetet váltok ki régen látott ismerősiemből*, pusztán azzal, hogy vacsorát főzök a férjemnek. (Ilyenkor kicsit meg is sértődöm, annyira nem lehettem elvadult szingli, hogy még azt sem nézték ki belőlem, hogy egyszer majd vacsorát fogok főzni...)
Pedig az jó dolog. Gondolom valami atavisztikus izé miatt úgy érzem, megcselekedtem, amit megkövetelt a haza, amikor főtt ételt rakok Mr. Simpson elé este. Ő meg ráadásul szereti a főztömet, és irtóboldog amikor paprikáskrumpli-illat lengedez a lakásban amikor hazaér.
Nyugi. Gasztroblog egészen biztosan nem leszek.
*régen látott ismerősnek minősül például Rosszfiú, akivel múlt héten találkoztam, mert munkát adok neki.
Ja! És, ha már a háziasszonyságomról esik szó, el kell mesélnem, hogy mély döbbenetet váltok ki régen látott ismerősiemből*, pusztán azzal, hogy vacsorát főzök a férjemnek. (Ilyenkor kicsit meg is sértődöm, annyira nem lehettem elvadult szingli, hogy még azt sem nézték ki belőlem, hogy egyszer majd vacsorát fogok főzni...)
Pedig az jó dolog. Gondolom valami atavisztikus izé miatt úgy érzem, megcselekedtem, amit megkövetelt a haza, amikor főtt ételt rakok Mr. Simpson elé este. Ő meg ráadásul szereti a főztömet, és irtóboldog amikor paprikáskrumpli-illat lengedez a lakásban amikor hazaér.
Nyugi. Gasztroblog egészen biztosan nem leszek.
*régen látott ismerősnek minősül például Rosszfiú, akivel múlt héten találkoztam, mert munkát adok neki.
// bejegyezte: naiv @ 2:39 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]