naivdiva

Ja, azt elfelejtettem mesélni, hogy tegnap a Normafára mentünk ebédelni, és ahogy haladtunk fölfelé, egyszercsak elvesztünk a ködben. Pillanatok alatt jött, és már benne is voltunk a közepében. Előttünk-mögöttünk kb. 100 méterre lehetett ellátni (vagy se, ezt sosem tudom megsaccolni), egy nagy puha vatta volt az egész.
Mr. Simpsonnal azon vitatkoztunk, hogy a köd az egyenlő-e a felhővel (szerintem igen, mert mind a kettő vízből van, szerinte nem, mert a köd az pára, a felhő meg bodros víz, de gondolom a meteorlógus szakirányú olvasók majd mondanak valami okosat), és ha egyenlő, ha nem, a köd az nyugalmas vagy kísérteties-e. Szerintem kísérteties, minden olyan halottnak tűnik tőle, Mr. Simpson szerint nyugalmas, mert amikor köd van, akkor csönd is van.
Így telnek a vasárnapjaink, ha nem kell szülőkhöz rohangálni és végre meg tudjuk váltani a világot.