szombat, december 08, 2007
Mostanában azon ügyeskedem, hogy mind a két macska ugyanannyi szeretgetést kapjon. Az ügy nagyjából reménytelen.
Szofi még mindig teljes figyelmet akar, és, ha a "dorombolva mászkálok rajtad-ülök melletted-nézek rád nagy szemekkel" kombó nem jönne be, akkor nekiáll zúzni. Ilyenkor hol kap figyelmet (akurvaanyád), hol nem (nem fogok ötvenedszer ugyanazért rászólni).
Zorka meg csendesen üldögél két méterrel arrébb, és süt belőle a sértettség. A baj az, hogy ilyenkor egy félórás szertartás keretében lehet csak kiengesztelni (először elhúzódik, aztán elmegy, aztán visszajön, de nem jön oda, aztán odajön és leül félméterre, aztán hajlandó szóbaállni velem, és akkor lehet tutujgatni (de közben fél kézzel távol kell tartani Szofit, aki persze túrja magát a kezem alá, hogy akkor mostmár ő jön).
Szofi még mindig teljes figyelmet akar, és, ha a "dorombolva mászkálok rajtad-ülök melletted-nézek rád nagy szemekkel" kombó nem jönne be, akkor nekiáll zúzni. Ilyenkor hol kap figyelmet (akurvaanyád), hol nem (nem fogok ötvenedszer ugyanazért rászólni).
Zorka meg csendesen üldögél két méterrel arrébb, és süt belőle a sértettség. A baj az, hogy ilyenkor egy félórás szertartás keretében lehet csak kiengesztelni (először elhúzódik, aztán elmegy, aztán visszajön, de nem jön oda, aztán odajön és leül félméterre, aztán hajlandó szóbaállni velem, és akkor lehet tutujgatni (de közben fél kézzel távol kell tartani Szofit, aki persze túrja magát a kezem alá, hogy akkor mostmár ő jön).
// bejegyezte: naiv @ 5:12 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]