naivdiva

Átköltözöm egy másik saját irodába.
Ez eddig nem bonyolult, hetek óta tudom, odakérózok a másik lányok mellé.

Reggel megjelenik itt nekem egy halálarcú csávó (tényleg olyan a feje, mintha ő lenne a Halál, fekete gödrök vannak a szeme alatt), hogy akkor én ma hány óráig tervezem elhagyni az irodát, mert ők jönnek. He?
Itt ülök, kb 150 kötet könyvvel, három szekrénnyel, meg a járulékos cókmókkal (asztal, szék, számítógép etc.) és megkérdezi ezt.
Ez hülye?
Mondom neki, ma nem költözöm, azt se tudtam, hogy ebbe az irodába költözik valaki, de, ha már ilyen szépen kérte, elkezdem intézni, hívom, ha kiderült, mikor vehetik át a helyiséget.
Egy óra alatt leszerveztem a dolgot csütörtökre, mert az Imre épp vidéken van, az internetszerelőnk alapból vidéki (ne kérdezzétek, miért, én is úgy örököltem), márpedig én internet nélkül nem költözöm sehova. Hívom, baszik felvenni, gondolom, szuper, mégsem sürgős.
Na erre megjelenik ez nekem itt egy órája, hogy akkor sikerült-e elintéznem a holnapi költözést.
Édes istenem, hogy nincs ilyenkor a kezem ügyében egy vasdorong, amivel szétverhetném az ilyenek pofáját.