péntek, február 29, 2008
Ja, egyébként tegnap ugye volt nagyanyámnak kiállításmegnyitója, ami a szokásos kedélyes megnyitónak indult,aztán valahol az érkezésünk utáni 15. percben átalakult az életért folyó küzdelemmé.
Nagyanyámnak nagyon sok barátja és tisztelője van, na ők mind eljöttek, és persze mindenki egyszerre akart mindenkivel találkozni, beszélni, pusziszkodni, ezért mint egy egybefüggő, élő organizmus hullámzott a tömeg egy 30 nm alapterületű galériában, és csak lapjával lehetett közlekedni, de inkább úgy se, mert persze ott volt nagyjából 36 családi barát, akik mind megkérdezték, hogy milyen házasnak lenni, aztán gyanakodva azt is, hogy hol a férjem, én meg magyarázkodhattam, hogy nem, még nem hagyott el, hanem dolgozik.
Nagyanyámat úgy kellett a pódiumra menekíteni a megnyitó idejére, aminek a végén az éppen a núővérem karján befutott Rambó zavarta meg az áhitatot szia! szia! megjöttem! bekiabálással.
Anyósom mellesleg szerintem valami gyorsítón pörgött mert úgy rohangált mint egy pók, de legalább jól érezte magát, és ötyézett mindenkivel,akit régen nem látott.
Nagyanyám többször majdnem elbőgte magát, hogy ennyien vannak (ezt nem egészen értem, az elmúlt 50 évben hozzászokhatott volna a sikerhez), aztán hazafelé az autóban többször megkérdezte, hogy de jó volt?, valamint közölte, hogy milyen helyes fiú ez a Géza, milyen kár, hogy meleg, amit komolyan is gondolt, mert előtte félórát flörtölt Gézával, holott pontosan tudja, hogy meleg. Nagyapám otthon megjegyezte, hogy az Izé, aki nem jött el, az ide ne merjen telefonálni többet, ha kell neki valami, amiben azt nem értem, hogy hogy vette észre, hogy a 150 ember közül pont az Izé nem volt ott, amikor elvileg alig lát.
Az esemény után még elmentünk vacsorázni Anyáékkal, és kiderült, hogy Hugiék házat vesznek Anyáék mellett, ergo szerintem mindjárt férjhez adjuk ezt a tesómat is, valamint iszonyú sokat röhögtünk, mert az hagyján, hogy Hugi nem tud kicserélni egy defektes kereket, de még azt sem tudja pontosan megmondani, hogy hol kapott defektet, viszont azt pontosan tudta, hogy a pasijának ugrálnia kell az eszközön, ha ki akarja lazítani a csavarokat, na mindegy, iszonyúan túlpörögtünk tegnap, úgy aludtam, mint akit fejbevágtak.
Nagyanyámnak nagyon sok barátja és tisztelője van, na ők mind eljöttek, és persze mindenki egyszerre akart mindenkivel találkozni, beszélni, pusziszkodni, ezért mint egy egybefüggő, élő organizmus hullámzott a tömeg egy 30 nm alapterületű galériában, és csak lapjával lehetett közlekedni, de inkább úgy se, mert persze ott volt nagyjából 36 családi barát, akik mind megkérdezték, hogy milyen házasnak lenni, aztán gyanakodva azt is, hogy hol a férjem, én meg magyarázkodhattam, hogy nem, még nem hagyott el, hanem dolgozik.
Nagyanyámat úgy kellett a pódiumra menekíteni a megnyitó idejére, aminek a végén az éppen a núővérem karján befutott Rambó zavarta meg az áhitatot szia! szia! megjöttem! bekiabálással.
Anyósom mellesleg szerintem valami gyorsítón pörgött mert úgy rohangált mint egy pók, de legalább jól érezte magát, és ötyézett mindenkivel,akit régen nem látott.
Nagyanyám többször majdnem elbőgte magát, hogy ennyien vannak (ezt nem egészen értem, az elmúlt 50 évben hozzászokhatott volna a sikerhez), aztán hazafelé az autóban többször megkérdezte, hogy de jó volt?, valamint közölte, hogy milyen helyes fiú ez a Géza, milyen kár, hogy meleg, amit komolyan is gondolt, mert előtte félórát flörtölt Gézával, holott pontosan tudja, hogy meleg. Nagyapám otthon megjegyezte, hogy az Izé, aki nem jött el, az ide ne merjen telefonálni többet, ha kell neki valami, amiben azt nem értem, hogy hogy vette észre, hogy a 150 ember közül pont az Izé nem volt ott, amikor elvileg alig lát.
Az esemény után még elmentünk vacsorázni Anyáékkal, és kiderült, hogy Hugiék házat vesznek Anyáék mellett, ergo szerintem mindjárt férjhez adjuk ezt a tesómat is, valamint iszonyú sokat röhögtünk, mert az hagyján, hogy Hugi nem tud kicserélni egy defektes kereket, de még azt sem tudja pontosan megmondani, hogy hol kapott defektet, viszont azt pontosan tudta, hogy a pasijának ugrálnia kell az eszközön, ha ki akarja lazítani a csavarokat, na mindegy, iszonyúan túlpörögtünk tegnap, úgy aludtam, mint akit fejbevágtak.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]