kedd, március 18, 2008
A lakás tele van fakéreg-darabokkal, amik az egyik cserepes növény földjét hivatottak védeni. Itt a vég minden zöldnek: Szofi birtokba vette a könyvespolc tetejét, ennél jobban pedig csak akkor tudjuk eldugni a virágokat, ha a kamrába rakjuk őket, oda meg viszonylag kevés fény jut, szóval minek.
És az a legszebb az egészben, hogy úgy tűnik, csak a mi háztartásunkban nem összeegyeztethető a növények és macskák paralell létezése, máshol valahogy nem vérengzés a vége.
Szomorú vagyok.
És az a legszebb az egészben, hogy úgy tűnik, csak a mi háztartásunkban nem összeegyeztethető a növények és macskák paralell létezése, máshol valahogy nem vérengzés a vége.
Szomorú vagyok.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]