naivdiva

Na, az új családtag azért megdolgoztatott mindenkit, mert az azért nem ment olyan egyszerűen, hogy a félhalott régi gépről kinyerjük a hasznos cuccokat.
Mr. Simpson két éjszakát baszakodott velük végig, a köztes napon pedig a régi Cég rendszergazdái próbálták annyira életre kelteni a régit, hogy legalább le lehessen vakarni róla, amit kell.

De végül sikerrel jártak, a gépek szépen hálózatba álltak, és akkor már csak az volt hátra, hogy a  D, E, és F meghajtóról mindent be kellett másolni C-be, mert persze az új csak azt látta, ami viszont csak úgy ment, hogy folyamatába kellett átírni az új gépre a cuccot és törölni a C-t, mert annak nagyjából 20 giga a kapacitása, ami ugye akkor is lófasz, ha csak a 30 gigányi zenémet nézzük és szót sem ejtünk a macskákról készült számtalan fotóról, és a rengeteg word-doksiról.

Persze igazából én itt csak a krónikás vagyok, mert nagyjából végig aludtam, amíg a férjem küzdött, bár becsületemre legyen mondva, hogy egy-két órát ott ücsörögtem mellette, és csodálattal bámultam, ahogy dolgozik, ami persze cseppet sem lendítette előre az ügymenetet, viszont többnyire eléggé idegesítette, úgyhogy végül mindketten jobban jártunk azzal, hogy én elmentem aludni.