csütörtök, június 12, 2008

Csomó mindenről írhatnék, például, hogy napi fél kiló meggy, illetve cseresznye (amelyik épp szebb a csarnokban) milyen klassz hatással van az ember szervezetére (semmilyen),de azon a demagóg gondolatcsoporton rágom magam két napja, hogy kész, nincs tovább, nincsenek is nekem már semmilyen szenevdélyeim, se cigi, se spangli, se sokáig alvás reggel, a piát sosem szerettem igazán, egy jól fejlett shopacolizmushoz túl csóró a családi kassza, szóval semmivel sem tudom jutalmazni magam és ez milyen szar.

Szóval, ha még három évig nem jön össze a gyerek, (igen, miatta csinálom az egészet, naná, majd magam miatt) visszaszokom mindenre, elkezdek basejumpingolni, és gyorsan fogok élni, Mr. Simpson a statisztikák szerint több mint tíz évre akar majd itthagyni egyedül (egyébként be is jelentette) minek tartogassam magam, a szottyadt nénik nem kellenek senkinek. (3 év múlva nyilván annyira le leszek szokva mindenről, hogy hánynom kell majd a cigitől, és faszom akar majd újra dohányozni, ez lesz benne a legszebb.)

Megjegyzések:
Drágaságom, ha három évig kibirod - na, és miért NE bírnád? - akkor jön, hogy most meg már minek. Végre nem úgy ébredek, hogy keserű a pofám, de hol a kávém és a cigim? Ja, és köhögök is, mert ugye a nikotin nem szeret bennmaradni.
Esetleg lehet kisérletezni holmi irodalommal. Úgy hívják, olvasás, közben nem nasi, nem cigi, lehet gyümölcs, esetleg karikára vágott sárgarépa, nehogy örülhess valaminek.
 
mint említettem a legelején a gondolatmenet demagóg, és ugyanerre a következtetésre jutottam, de hadd sajnáljam már magam a saját blogomon.
 
Jól van na, a legszebb erények egyike az önsajnálat. (Én pl. eleve ezért kezdtem írni. Hogy nyilvánosan és jólesően sajnálhassam magam.)
 
Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]