hétfő, július 14, 2008
Bébiszittelek ma meg holnap (a mai etapon már túl vagyunk), Rambóra vigyázok délelőtt, amíg a Nővérem dolgozik.
Eddig a búgócsigával arattam a legnagyobb sikert, egyrészt mert milyen izgi, ahogy pörög és búg, és sokszor lehet újra pörgetni és akkor megint búg, másrészt hosszas filozófiai vitát lehet folytani arról, hogy vajon miért is nem jön ki belőle a csiga.
Magyarázat számtalan létezik, például, hogy eleve otthon sem volt, mert elment dolgozni, vagy láthatatlan csigával van dolgunk, azért nem látjuk, amikor kijön, hogy csak kettőt említsek. Nagyon ász dolog két és fél évesnek lenni.
Eddig a búgócsigával arattam a legnagyobb sikert, egyrészt mert milyen izgi, ahogy pörög és búg, és sokszor lehet újra pörgetni és akkor megint búg, másrészt hosszas filozófiai vitát lehet folytani arról, hogy vajon miért is nem jön ki belőle a csiga.
Magyarázat számtalan létezik, például, hogy eleve otthon sem volt, mert elment dolgozni, vagy láthatatlan csigával van dolgunk, azért nem látjuk, amikor kijön, hogy csak kettőt említsek. Nagyon ász dolog két és fél évesnek lenni.
// bejegyezte: naiv @ 6:37 du. 
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]