szerda, szeptember 10, 2008

Bár a múltkor a Pszichonéni azt mondta, hogy szépen erősödök, néha azért kifogyok a szuflából és rámtör a bőghetnék. Azt is mondta, hogy nyugodtan hagyjam időnként tombolni a démonokat, mert az elfojtásnak még nem volt jó vége sosem. De az is igaz, hogy nagyon régen nem bőgtem, szerintem egész nyáron egyszer sem, ami tökjó, egyszer majdnem meg is írtam egy posztban, amikor rájöttem, hogy hónapok teltek el úgy, hogy nem kezdtem zokogni az első menstrációs görcstől.
 
Jövő héten ultrahang, azutáni héten megint szétbasszák a vénámat (annyira durván néz ki a karom még mindig, hogy egy hazaút alatt átlag hárman kapják el a bámulásukat róla a villamoson, szederjes, sárgás-zöldes foltokkal, tiszta rohadó zombi vagyok), az azutáni héten megint, és aztán már csak a HSG van hátra az első körből, amitől eléggé parázok, mert egy csomó fórumon azt írják a csajok, hogy kibaszottul fáj, persze én vagyok hülye, minek olvasok fórumokat.

Megjegyzések:
HSG: nem tudom, te mennyire szoktál görcsölni egy átlag menstruációtól, én eléggé, és nekem a HSG pont olyan volt, csak annyival jobb, hogy amikor a doki feltette a minikatétert, és mondtam, hogy most fáj, akkor kicsit arrébb tette, és már nem is fájt. Én meg úgy éreztem, hogy ez milyen jó lenne már, amikor görcsöl a hasam a menstruációnál :)
 
hát nekem ez tökváltozó, van, hogy van egy-két komolyabb görcsöm, van, hogy semmi.
Mindenesetre köszi a bíztatást, így nem tűnik annyira rémesnek :)
 
Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]