naivdiva

Egyébként bár ilyen agyoncsapottra sikerült a vége, elég jó hétvégénk volt, szombaton voltunk kártyázni Hugiéknál, ahol győztem, közben röhögtünk sokat, meg ettünk sokat, meg ittunk sokat, én például vörösbort, úgyhogy amikor hazaértünk lila volt a szám, a fogaim pedig úgy néztek ki, mintha legalábbis földet majszoltam volna, mint Rebeca a Száz év magányban, a kártyázás előtt pedig néztünk Megasztárt, és én minden alkalommal géppuskáért kiáltottam a 'külföldi világsztár' szóösszetételnél, és amúgy is, mennyire gáz már ez a műsor.

Tegnap meg a szokásos november végi családi ünnepség volt, most csak tizennégyen voltunk, viszont úgy tűnik, hogy a Nagyanyám rá van állva a huszas létszámra kajaügyben, azt meg nem lehet, hogy ne fogyjon el minden, mert akkor aggodalmas arccal jár körbe az asztalnál, hogy 'nem jó?', úgyhogy fél háromkor mind a rökamién meg a fotelekben pihegtünk, és mindenki igyekezett derékban nem meghajolni, hátha úgy nem pukkad szét a hasa, vagyis fetrengtünk jobbról balra és amikor a Nagyanyám bejött, hogy 'egyetek egy kis gyümölcsöt' akkor azért közel volt a lincshangulat.

És az ünnepségen kaptam egy botmixert, mert ez nekem régi vágyam volt, Hugi meg ahelyett, hogy a Jesszussal egyeztetett volna, mint azt sugalltam neki, nem bírta ki, és közösben a Nagyanyámmal megvette, úgyhogy ma muszáj lesz valami trancsírozósat főznöm.