naivdiva

Csak, hogy végképp átmenjen komolyan vehetetlen bohózatba a gyerekcsinálás, ma kiderült, hogy az OrvosDoktor nem csak a két ünnep között volt szabadságon, hanem még mindig ott van, és hétfőn fog legközelebb befáradni a Műintézménybe.

Ehhez képest nekem holnap kell egy ultrahang (ami a kisebbik gebasz, már fel sem veszem, hogy egy harmadik orvos csinálja majd), és pénteken esedékes az inszemináció (feltéve, hogy megnőtt, aminek meg kellett nőnie). És akkor itt és most eldurrant az agyam, és kapja be és menjen a kurva anyjába mindenki, aki nem tudott szólni, hogy nem lesz az orvsom január második hetéig (inklúding és különösen az orvosom, aki ezek szerint 1000 százalékig biztos volt benne, hogy elsőre összejön, mert akkor valóban leszarnám, hogy mikor néz meg ultrahanggal, arra pedig nem gondolt, hogy nem leszek terhes, és akkor lesz egy csomó igen / nem kérdés, ami alakulhat akárhogy, és lehet, hogy nem lenne baj, ha tudnám, amikor döntök, hogy ő nem lesz itt, hogy kezeljen, megnézzen és beavatkozásokat végezzen), mert akkor mondjuk eldönthettem volna, hogy akarom-e, hogy egy másik, vadidegen pasi csinálja meg a következő inszemet, vagy nem akarom és várok egy hónapot.
Most persze már nem dönthetek, a közepén vagyok a hormon-adagolásnak, nem fogom abbahagyni, és ha már lesz egy érett petém, nyilván nem hagyom kárba veszni.

És akkor bízzak, meg vegyem komolyan, meg higgyem el, hogy majd segítenek, amikor annyit nem tud benyögni egyik faszkalap se, hogy az Ön orvosa eddig meg addig nem lesz itt.