hétfő, január 19, 2009
El kell büszkélkednem, hogy konyhatündér-pályafutásom során először sikerült 100 százalékban reprodukálnom egy kaját, amihez nem volt receptem - Mr. Simpson szerves közreműködésével.
Pár hete ettünk egy étteremben egy nagyon finomat: meleg tésztasalátát baconbe tekert csirkével. Az utóbbi miatt nem aggódtam, nem nagyon lehet elbaszni, max kiszárad, ha túl sokáig sül. A tésztasalátának viszont csak a fő komponensei voltak meg: tészta (finom vajban átforgatva), rukkola, lencse. Ami a fejtörést okozta, az a szósz volt rajta, ami olyan édes-savanykás volt.
Én arra jutottam, hogy valószínűleg valami nagyon jó fajta balzsamecet volt, ami, ha nagyon öreg, akkor már inkább édes, mint ecetes ugye, a férjem viszont kötötte az ebet a karóhoz, hogy volt abban méz is.
Mivel otthon csak nem nagyon jó balzsamecet van, ami teljesen ecetes, viszont nem nagyon édes, gondoltam adok neki egy lehetőséget, ha ehetetlen lesz, kiöntöm a klotyóba, és kitalálok rá valami mást, de láss csodát: pontosan azt az íz sikerült kikeverni egy evőkanál ecettel és két evőkanál mézzel.
Kétpofára zabáltuk.
Pár hete ettünk egy étteremben egy nagyon finomat: meleg tésztasalátát baconbe tekert csirkével. Az utóbbi miatt nem aggódtam, nem nagyon lehet elbaszni, max kiszárad, ha túl sokáig sül. A tésztasalátának viszont csak a fő komponensei voltak meg: tészta (finom vajban átforgatva), rukkola, lencse. Ami a fejtörést okozta, az a szósz volt rajta, ami olyan édes-savanykás volt.
Én arra jutottam, hogy valószínűleg valami nagyon jó fajta balzsamecet volt, ami, ha nagyon öreg, akkor már inkább édes, mint ecetes ugye, a férjem viszont kötötte az ebet a karóhoz, hogy volt abban méz is.
Mivel otthon csak nem nagyon jó balzsamecet van, ami teljesen ecetes, viszont nem nagyon édes, gondoltam adok neki egy lehetőséget, ha ehetetlen lesz, kiöntöm a klotyóba, és kitalálok rá valami mást, de láss csodát: pontosan azt az íz sikerült kikeverni egy evőkanál ecettel és két evőkanál mézzel.
Kétpofára zabáltuk.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]