naivdiva

Tegnap Bandinénál volt ruhacsere*, hát én régen mulattam ilyen jót, főleg a végén, amikor már annyira kipurcantam, hogy csak mozizni volt energiám. 8 nő, egy lakás, és egy akkora kupac ruha, hogy, ha a közepére állok a derekamig ért volna. Röpülnek a mellek, a 'dehogy van nagy segged'-ek, a 'hű de jól megy a színe a hajadhoz'-ok, meg az 'ez tisztára te vagy!'-ok.
Rengeteg itemmel gazdagodtam, szerencsére a mindenki kihízott nadrágjai jók rám (blöe) mondjuk az kicsit rosszul esett, amikor az első nem 34-es darabot próbáltam, ami végre jó volt rám, a lány, aki hozta, többször elismételte, hogy azt a nővére akkor hordta, amikor terhes volt. Pedig nincs akkora hasam, becsszó.
Szereztem 5 nadrágot, egy nagyon vicces piros, lebernyeges ujjú pulcsit, egy cuki kis nyári izét, egy sapkát, meg egy pizsigatyát.
Leadtam 3 pulóvert, egy pólót, meg 2 nadrágot (sírnom kellett, amikor az egyik ultravékony lányra pont jó volt az egyik gatyám, akkor is, ha azt a nadrágot akkor vettem, amikor tizenhúsz órákat dolgoztam a régi cégnél, és nem akartam teherbe seni, úgyhogy nem érdekelt, hogy hetekig kávén éltem, és anyám hónapokon át azt hajtogatta, hogy anorexiás vagyok.
Több cuccom is M.-nél kötött ki, ezentúl őt is beveszem a 'kinek adjam a nem hordott cuccaimat' körbe Hugi és a Gyerek mellé, bár nem gondoltam volna, hogy kompatibilsek vagyunk, miután 20 centivel alacsonyabb és 15 kilóval könnyebb mint én.

Azért azt a sóvárgást, amikor valaki talált valami igazán hozzá illőt, és azon drukkolt, hogy nehogy más is kiszúrja, fényképezni kellett volna, szerintem igazából minden nő ruhafetisiszta, bárki bármit mond.

*Mindenki összehordja a cuccokat, amiket megunt / kihízott / kifogyott, egy halomba rakjuk és lehet turizni. Szigorú szabályok vannak, nem lehet csak úgy rabolni, ha többen pályáznak egy darabra, először próba, ha többeknek jó, kalapból húzás. Így csúsztam le egy tökjó csíkos pulcsiról.
Ami a végén marad, az megy a jótékonyságnak.