kedd, május 19, 2009
Mivel ilyen erősre sikerült a hétfő, nem meséltem el, hogy kurvajó hétvégénk volt (olyan illetlennek tűnik örömködni egy baleset után). Voltunk ugye a Szodómia szállóban, és ettünk a Ráspiban iszonyú jót (kacsát mindneképp egyetek, ha arra vetődnétek), és elmentünk Sopronba találkozni Anyáékkal, akik épp ott hétvégéztek, valamint átmentünk Parndorfba és vettünk nekem ruhát az esküvőkre (meg pink grapefuitos bodyscrubot, jajj).
A kocsi, aki nem tudta még, hogy másnap milyen gyalázat történik majd vele, úgy ment, mint az álom, 4 és 4,5 litereket fogyasztott, és tiszta roadmovie voltunk, ahogy fel-alá autóztunk a 84-es meg 85-ös úton egész hétvégén, miközben hol sütött hol meg zuhogott, és kétszer láttunk szivárványt is.
Aztán vasárnap viszonylag korán hazajöttünk, és olyan négy körül még lementünk a rómaira hekkezni, és ott akkor volt egy pillanat zen, ahogy csukott szemmel beletartottuk az arcunkat az idei első késő délutáni kánikulába, a haltól ragacsos ujjakkal, meg teli hassal.
A kocsi, aki nem tudta még, hogy másnap milyen gyalázat történik majd vele, úgy ment, mint az álom, 4 és 4,5 litereket fogyasztott, és tiszta roadmovie voltunk, ahogy fel-alá autóztunk a 84-es meg 85-ös úton egész hétvégén, miközben hol sütött hol meg zuhogott, és kétszer láttunk szivárványt is.
Aztán vasárnap viszonylag korán hazajöttünk, és olyan négy körül még lementünk a rómaira hekkezni, és ott akkor volt egy pillanat zen, ahogy csukott szemmel beletartottuk az arcunkat az idei első késő délutáni kánikulába, a haltól ragacsos ujjakkal, meg teli hassal.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]