naivdiva

Igen eseménydús nyár van mögöttünk, nem fogok mindent elmesélni, csak hiányzik a blog, meg tökre nem fogom tudni, mikor mi történt, azért naplónak is használom időnként.

Szóval.
Felhagytunk a kórházi gyerekgyártással, az a májusi kísérlet volt az utolsó, azóta nem voltam a Műintézményben, nem beszéltem az OrvosDoktorral, és egyik sem hiányzik különösebben. Adtunk magunknak egy évet, lesz, ami lesz, muszáj volt 3 év görcs után levegőt venni, mert a házasságunk rosszul viselte, hogy nem nagyon szól másról. Jót tett mind a kettőnknek, nem üvöltöztünk egymással hetek óta, sajnos a hormonvezérelt kilók rajtam maradtak, úgyhogy az az új parám, hogy dagadt vagyok.

Voltunk a Hugomékkal nyaralni Horvátországban, ahol konkrétan semmit, de semmit nem csináltunk, csak ültünk a tengerparton naphosszat (én az árnyékban miután megtámadtak a napkiütések), olvastunk, sudokuztunk (súlyos addikció mindenkinél), kajáltunk, kártyáztunk meg piáltunk, illetve sokat hordtunk sünicipőt, mert rengeteg volt a tengerisün. A dagadtság-parám egyébként itt csúcsosodott ki, pláne, miután megláttam a fotókat, amiket mint egy jól fejlett rozmár heverek az árnyékban.

Egyébként meg azért sem írtam (kedves naplóm), mert semmi de semmi nem történik velünk, amit itt szívesen leírnék, amit meg nem írnék, az történik, de bár ne történne, na mindegy, úgy tűnik, ez az év ilyen, remélem ennél sokkal súlyasoabb azért már nem lesz.

Ja! A baleset miatt voltam többször ügyvédnél és a rendőrségen, büntetőeljárás, amit akarsz, mert a csajnak (aki a rendőrségi források szerint sem százas) 8 napon túl gyógyuló sérülése lett, (vállficam), ami automatikusan vonja maga után a büntetőeljárást. Majd mesélek a magyar jogrendszer csodáiról, most ott tartunk, hogy kezdeményeztük a közvetítői eljárást, vagyis, ha meg tudunk állapodni, (és az ügyészség engedélyezi) megszüntetik az egész ügyet.
Egyébként az ő vallomásából kiderült, hogy mi történt: teljes svunggal nemkiment az álló autómnak.

Hát helló.