hétfő, szeptember 21, 2009
A fekete fiú, rossz mint a veszedelem, amíg ott voltunk, konkrétan nem állt meg, folyton volt valami levadászni való. És pattog, mint az Órarúgógerincű Felpattanó, négy lábbal egyszerre rúgja el magát, és pont ugyanoda érkezik vissza. A kicsi lány, olyan vicces, hogy már most látszik a különbség, kis finom cicamica lányos pofival és a gyerek-bénaságban is kecses járással.
Azért jó előre tisztáztam Fiúk 1-el is és Mr. Simpsonnal is, hogy nem hozunk haza macskát, főleg, hogy a sajátjainkból most épp a kicsi szerelmes belém. Ami egy napig nagyon aranyos, kettő után zavarbaejtő, de így, hogy egy hete van egy kis, szőrös árnyékom elég idegesítő.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]