csütörtök, november 12, 2009

Apósom egy fokkal jobban van, a kedd este volt a mélypont, akkor azért mindenki eléggé beszart, mert ahhoz sem volt ereje, hogy felkeljen.
Tegnap már rutinosan gorombáskodott anyósommal, ami haladás, akkor is, ha nem erre kellene használni az energiáit, (de ez már így marad, 50 év házasság után nem fog változni, bár bennem mindig felmegy a pumpa, amikor ilyen iszonyú undok vele), a leletei jók, az orvos szerint javul.

Zorkáról is beszámolok, mert 36 óra eltelt fosás nélkül, amire hetek óta nem volt példa, múlt héten leálltunk az antibiotikummal, mert konkrétan egy jottányit sem változott tőle a helyzet, ugyanúgy fosott naponta háromszor. Most megint homeót kap, amitől a kedve jobb lett, kicsit kevésbé sántít, és nem fosott kedd este óta. Csak, az állapotokat leírandó mondom, hogy tegnap délután, amikor hazaértem, felhívtam a takarítónőt (aki most szerdánként jár), hogy megtudjam, hogy az állat tényleg nem szart a szoba közepére egész nap, vagy igen, csak ő feltakarította.
Most visszafojtott lélegzettel várjuk, hogy mi lesz, mert e hét végénél húztuk meg a határt, hogy, ha nem történik valami, akkor elaltatjuk, mivel semmilyen orvos nem tudott előállni semmilyen értelmes ötlettel, ezt meg nem lehet a végtelenségig csinálni a macskával.

Megjegyzések:
Mondanom sem kell...nagyon-nagyon drukkolok...
 
Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]