naivdiva

Nagyon vicces a gyerek és a macskák viszonya, pontosabban a gyerek és Szofi viszonya, Zorkának már kábé semmivel sincs viszonya a kajástálon és a kanapén kívül, a Micire adott max. reakciója az, hogy kimegy a szobából, ha a gyerek túl hangosan sír.
Szóval a Szofi meg a Mici kerülgetik egymást. Iszonyú kiváncsi mindkettő, de a gyerek ugye még nem tud a macska után menni, úgyhogy csak sóvárogva bámulja (egyébként Zorkát is), mert nézd már! mozgó plüss!, a macska meg nem mer hozzányúlni. Kerülgeti, szagolgatja, fekszik tőle fél méterre és bámulja percekig, de nem mer közelebb menni, pedig majd meggebed, látom rajta.
Mici már mindkettőből kimarkolt egy-egy marék szőrt (az ölünkben volt éppen, a macskák meg mellettünk feküdtek), de egyiknek sem rebbent a pillája sem, szóval úgy tűnik, nem karmolják majd képen mandínerből, ha a farkukat rángatja.
Egyébként egész terhesség alatt ezt hallgattuk, hogy 'és a macskákkal mi lesz?', és a végén már annyira ideges voltam, hogy minden érdeklődöt biztosítottam róla, hogy amint megszületik a gyerek megmérgezzük őket, nem kell aggódni. Azt hiszem, hogy az összes zörgős, csörgős, színes basz együttvéve sem lendít annyit a Mici mozgásfejlődésén mint a két hülye.