szerda, július 27, 2011
Elképzlehető, hogy Szofi igazából terápiás macskának született, csak eddig nem derült fény a képességeire, mindenesetre én még olyat nem láttam, hogy egy macska dorombolva tűrje, hogy egy héthónapos gyerek marokszám tépi a szőrét ismerkedési célzattal. Mert nálunk most ez megy. Micivel hentergünk az ágyon (a nap fénypontja, olyan örülés van, hogy csak na!), Szofika jön, leül a gyerek szájánál, Micike hö! hö! hö! kiáltásokkal közli velem, hogy megjött a macska, majd módszeresen elkezdi kopasztani. Én mantraként darálom, hogy simi-simi, látod, nyitott tenyérrel, nem tépjük, simogatjuk, a gyerek vigyorogva markolássza az állatot, aki félig lehunyt szemmel, dorombolva kéjeleg. Az az állat, amelyik egyébként fejvesztve menekül, ha valaki eltüsszenti magát. Irtó büszke vagyok rá.
Feliratkozás Bejegyzések [Atom]