kedd, július 12, 2011

Megjöttünk a Balatonról, ahol nem voltunk a Balatonnál, mert nem volt olyan félóra sem, amikor a három minimálból mindegyik ébren volt, és nem kellett valamelyiknek fél órán belül enni adni. Viszont szuperül éreztük magunkat, a Mici olyan lazán vette, hogy majdnem egy hétig nem otthon lakunk, hogy ihaj, meg azt is, hogy egy szobában aludtunk (3 hónapos kora óta a saját szobájában alszik ugye), én már kevésbbé, ahányszor fordult egyet, annyiszor ébredtem fel. A gyerekek teljesen egymásra zizzentek, vigyorogtak egymásra mint a vadalma, kicsit résen kellett lenni, hogy ne nyomják ki egymás szemét / húzzák a másik fülét / tenyereljenek egymás arcába puszta szeretetből, de nagyon jó dzsemborikat tartottak a játszószőnyegeken.

Mi meg végre kicsit felnőtt társaságben voltunk, és amikor az utolsó gyerek is elaludt, kiültünk a teraszra borozni meg beszélgetni, el tudott menni mindenki pisilni meg zuhanyozni nyugiban, szóval klasszul működött a közös felügyelet. És szuper embereket ismertünk meg, és megállapítottuk, hogy a gyerekek, hogy összehoznak régi barátokat meg vadidegeneket is, és megállapodtunk, hogy ezentúl sokszor csinálunk ilyet, és jövő nyáron ugyanitt mindenképp.

Megjegyzések: Megjegyzés küldése

Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]





<< Főoldal

This page is powered by Blogger. Isn't yours?

Feliratkozás Bejegyzések [Atom]