naivdiva

Sosem fogok már rendes blogot írni, ez van.
Micinek kijött a harmadik foga (kb. kéthetente növeszt egyet), és kibújni készül a negyedik, egyfolytában dörzsöli az orrát-szemét-arcát, ahogy feszíti az ínyét egy újabb kis pengeéles darab. Nagyon vicces, ahogy az alul már látszódó másfél fogával vigyorog. Elkezdet almát rágni, minden uzsonna után kap egy negyedet, aminek körülbelül az egyhuszadát fogyasztja el, de leagább haladunk a szilárd kaja felé, ha nem is roham léptekkel (ha nagyobb darabot reszel le véletlenül, továbbra is öklendezik).

Amúgy egyfolytában dumál, már felsorolni sem tudom, életveszély lesz a csaj, ha megtanul beszélni, mert mindenről véleménye van, de még nem értem (jó, többnyire nem értem, azért van már egy pár ho? és pa! ami tudom, hogy mit jelent miciül). Ha zenét hall, áhitatba esik, tegnap arra értem Anyuékhoz (a heti egy délutános eltávomból), hogy ül a nagyanyja ölében és operát hallgat, de olyan arccal, mint aki végre megértette az élet nagy összefüggéseit, és kb. 5 perc telt el, mire kaptam egy mosolyt, előtte csak rámszólt, hogy maradjak már csöndben, ő most itt műélvez.
Ha itthon kapcsolok be neki valamit (Dzsungel könyvét, Padlást, Szalóki Ágit, Kalákát szoktam), akkor a legnagyobb nyűgösködés közepén is bevágja az ujját a szájába és legalább öt-tíz perc rezzenéstelen csönd van, az autóban beszélget a rádióval. Nem lehet mondani, hogy nem muzikális a gyerek.